Tarsadalombiztositas презентация

társadalombiztosítás jellemzése
Uniós szabályozás

javak egy részének centralizált begyűjtése és olyan elosztása, amely elosztás nem követi a gazdaságosság, nyereség, áruviszonyok, piaci csere logikáját.” (Ferge, 1975.) =
„központosított újraelosztás/redisztribució”

tudók szükségleteinek kielégítése ill. támogatása
árucsere viszonyban nem vagy csak részben megszervezhető szolgáltatások társadalmi megszervezése

háló egyik szintje.
Államilag szervezett, kötelező kockázatközösség, mely
meghatározott társadalmi kockázatokra,
erre rendelt befizetések ellenében,
kockázat bekövetkeztekor az anyagi rászorultságtól függetlenül ellátást nyújt.

a kockázatközösség létrehozása
a kockázatközösségbe való belépés
a járulék/hozzájárulás fizetés
DE
a kifizetések (ellátások) mögött állami garancia.

az adóbevételektől elkülönített pénzalapban (alapokban) halmozzák fel, melyek csak a „meghatározott kockázatok esetén”, és csak a jogilag megszabott ellátásokra használhatók fel.

az egészségi állapot által indokolt ellátások
Jellemzőjük:
„a vásárolt szolgáltatás elvén alapuló juttatások”, „a várományok tulajdonjogi védelme” (ld. AB határozatok)

egy államilag kötelezővé tett „előtakarékosság”, felhalmozás révén.

a törvényalkotó szabadon alakíthatja az ellátások fajtáit, mértékét, minőségét
évente költségvetési alku a forrásokról

Biztosítási elvű ellátások
célzott befizetések
„a várományok tulajdonjogi védelme”


elkülönített pénzalap/ok/, az alku a befizetések mértékéről folyik

a díjfizetés és a kártérítés arányossága
a kockázatközösségen belül nincs jövedelem-átcsoportosítás
profitábilis kockázatok
állami felügyelet

Társadalombiztosítás
állami újraelosztás
kötelező, közjogi jogviszony
biztosítási és szolidaritási elemek
- jövedelemarányos
teherviselés,
- nincs ekvivalencia
- jövedelemátcsopor-tosítás a kockázat-közösségen belül
drága, nem biztosít-ható kockázatok
állami garancia

a kötelező biztosításra
XX. sz. (1945-ig): a bismarcki társadalombiztosítás diadala; ILO
1945 után: szociális biztonsági rendszerek

Magyarország
1854-1891(1907): az ipari munkavállalók kötelező betegségi és baleseti biztosítása
1927/28-1950: OTI korszak
1950-1975 -1992: az ipari munkavállalóktól a „népbiztosításig” + állampolgári jogú ellátások
1992: visszatérés a biztosítási elvhez

Art.
Ellátások: 1997.: LXXXI.tv. (Tny.),
1997.: LXXXII.tv. (Mny.),
1997.: LXXXIII. (Ebtv.)
Pénzalapok: Áht., 1992.: LXXXIV. tv. + költségvetési törvények
Igazgatás: 1998.: XXXIX.tv.

baleset: nincs önálló balesetbiztosítás
rövid távú kockázatok: egészségbiztosítás
hosszú távú kockázatok: nyugdíjbiztosítás

Magyarországon tanulók
megállapodás alapján jogosultak
menekült, menedékes
nemzetközi szerződés előírása alapján jogosultak

táppénz, TES, GYED

Baleseti ellátás:
egészségügyi ellátás,
táppénz, baleseti járadék

alapján:
Háziorvosi ellátás – fejkvóta
Járóbeteg szakellátás – esetszám
Fekvőbeteg ellátás – aktív: HBCS pontrendszer
– krónikus: ápolási nap

szülői nyugdíj, árvaellátás
Baleseti:
baleseti nyugdíj
saját jogú ~
hozzátartozói ~(özvegyi, szülői, árvaellátás)

költségvetési átutalás

Nyugdíjbiztosítás:
munkáltatói nyugdíjbiztosítási
járulék Ny.Alap
munkavállalói nyugdíjjárulék
- kp. költségvetési átutalás

az ICSSZEM (nyugdíjbiztosítás) felügyelete alatt álló államigazgatási szervezetrendszerek:
Egészségbiztosítás: OEP + megyei egészségbiztosítási pénztárak (MEP) +VTI + OOSZI
Kifizető helyek
Nyugdíjbiztosítás: ONYF + megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok +NYUFIG

+
Járulékbeszedés: APEH

rendszerek KOORDINÁCIÓJA
Jogforrás: a Tanács 1408/71/EGK rendelete
574/72 EGK rendelet (új, még nem hatályos: a Tanács 883/2004. rendelete)
Alapelvek:
- a jogosultra csak egy ország jogrendszere vonatkozik
- egyenlő bánásmód
- szerzett jogok védelme:
-- az ellátások exportja
-- várományi idők összeszámítása

(ellátások): betegségi, anyasági ellátások; nyugellátások; munkanélküliségi ellátások; családtámogatások; fogyatékossági járadékok; (rászorultsági elvű segélyek NEM)
Finanszírozás, folyósítás:
pénzbeli ellátások: külön-külön megállapítások + postázás
egészségügyi szolgáltatások: megtérítés a teherviselőtől az ellátás helye szerinti fizetőnek