Tehetsegpszichologia презентация

fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.”
(Harsányi, 1988)

A TEHETSÉG MEGHATÁROZÁSA

Spearman
Thurstone

képesség, amit általános intelligenciának nevezett (g-faktor)

A tehetségnevelés oktatói számára az általános intelligencia mértéke fontos adatokkal szolgál a gyerek természetéről, fejlődéséről és oktatási igényeiről. A 140-et meghaladó általános IQ-jú gyerekek egészen más feladatokat kívánnak a tanároktól, fejlesztő szakemberektől, mint a 115-140-es IQ-jú gyerekek. (Mégis mindkét csoportot a tehetségesek kategóriájába soroljuk!)

képességmodellt L.L. Thurstone (1938) vezette be.
hét elsődleges intelligenciatényező vagy intelligenciaképesség létezik.
a) A szókincs folyékonysága az a képesség, amivel valamilyen ösztönzés hatására sok szó jut eszünkbe.
b) A verbális felfogás az a képesség, amivel a szavak jelentésére következtetünk.
c) A számok, azaz a számolási képesség minden aritmetikai feladatban részt vesznek.

utal, mind verbális, mind képi formában.
e) Az indukció a verbális, numerikus vagy képi anyag megvizsgálására, és abból egy általánosság, szabály, koncepció vagy elv levezetésére való képesség.
f) A térbeli percepció az a képesség, amivel a térben lévő tárgyakat látjuk, és azokat különböző elrendezésben vizualizáljuk.
g) A percepció sebessége az utolsó faktor vagy képesség. Ez az a képesség, amivel az apró aspektusokat, vagy a képek, levelek, szavak stb. elemeit a lehető leggyorsabban felismerjük.

ez azóta is általánosan elfogadott. Ők kutatásaik alapján a következő elemeket különítették el a kreativitás fogalmában.
A gondolkodás folyékonysága /fluencia/. Ez három altényezőből áll: a szótalálás gyorsasága, az asszociációk gyorsasága és a fogalomalkotás gyorsasága.
A gondolkodás rugalmassága /flexibilitás/. Ez a változó igényekhez való alkalmazkodást, a gondolkodás mozdulatlanságából való szabadulást, a spontán átváltási képességet jelenti.
Az eredetiség /originalitás/ a fantázia ereje, amely arra irányul, hogy elszakadjon az adott szituációtól, és új asszociációs kapcsolatban struktúrálja a helyzetet.

kidolgozás /elaboráció/ azt a képességet jelenti, hogy az egyén mennyire tudja a felmerülő ötleteket megvalósítani.
A problémaérzékenység /szenzitivitás/ a problémák észrevételének, megfogalmazásának a képességét jelenti.
(+)

látott napvilágot, az első volt, s ma is a legáltalánosabban a Renzulli-féle (1978) az elfogadott. Ez a modell három összetevőjét emeli ki a tehetségnek:

és specifikus)
Művészi képességek
Pszichomotoros képességek
Szociális tehetség

emberi intellektuális képességet különít el, amit humán intelligenciáknak nevez.
Ezek a speciális tehetségterületek a következők:
Logikai – matematikai.
Nyelvi.
Testi – kinesztetikus.
Térbeli.
Zenei.
Interperszonális.
Intraperszonális.

.

az elméleti feltételezések, amelyek a tehetséghez szükséges faktorok interakcióját vizsgálták. Ez vezetett Mönks többtényezős tehetség-modelljéhez. A kivételes képességek, a motiváció és a kreativitás összetevőkön kívül ez a modell a családot, az iskolát és a társakat is bevonja mint társadalmi pilléreket.

tehetség három személyiségjegy interakciójából jön létre. Ennek a három jegynek az egészséges fejlődéséhez megértő, támogató társadalmi környezetre van szükség (család, iskola, társak). Más szóval: a hat faktor pozitív interakciója a tehetség megjelenésének előfeltétele” (Mönks & Knoers, 1997, 192. o.).

fejlődik, ha a következő öt elem hat egymásra. A tehetséget grafikusan a csillag öt ágának metszete jelöli.
Az öt elemet következőképpen definiálják (Feldman, 1992):
Általános képességek: ez a G-faktor megfelelője, azé az általános intelligenciáé, amit az IQ-tesztekkel mérnek.
Speciális képességek: olyan speciális tehetség, amivel a személy rendelkezik és amiért környezete nagyrabecsüli, mert az kivételes, speciális.
Nem intellektuális tényezők: ezek azok a személyes képességek, amelyek egy személy karakteréhez, egyéni jellemvonásaihoz kötődnek önkép, motiváció, feladat-orientáció stb.
Környezeti tényezők: pl. a gyerek családja, iskolája, barátai.
Szerencse: ezekről a faktorokról legtöbbször elfeledkezünk, pedig ugyanolyan jelentősek.
(+)

is részletesen kidolgozott rendszerben jelennek meg Piirto /1999./ tehetséggondozási piramis-modelljében.

való elvégzését jelenti.
Ez történhet az iskolába való korábbi belépéssel,
Osztályugrással, ami azt jelenti, hogy két év anyagát egy év alatt végzi el a tehetséges tanuló.
 
2. Szegregáció, elkülönítés: Ennek szellemében valamilyen kritérium alapján a tehetségígéretek külön, számukra létrehozott iskolába, osztályba járnak.
Előnye, hogy magas szellemi kapacitásuknak megfelelő oktatásban részesülnek, így nem kell igazodniuk átlagos társaik képességeihez.
Hátránya, hogy az elitképzőnek titulálható tagozatos osztályok, tehetséggondozó iskolák az esélyegyenlőség ideológiájával állnak szemben.
 
3. Gazdagítás, dúsítás:   Ez az irányvonal abból indul ki, hogy a tehetséges gyerekeknek mást és másképpen kell tanulniuk.
A normál iskolai tanulás mellett személyre szóló képzést kapnak.
tanórán belüli differenciálástól
a különböző tanórán kívüli, délutáni foglalkozásokon át
a szaktáborokig terjed.

A tehetségfejlesztés módszerei

Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem.

Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget.

A TEHETSÉG AZONOSÍTÁSA, KERESÉSE

fázis: ad hoc azonosítás
A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás
A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása

A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást:
tanári jellemzés,
tesztek és felmérések,
kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti,
iskolapszichológusok véleménye,
szülői jellemzés,
tanulótársak jellemzése.

Az azonosítás fázisai

két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló.

A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek.

Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

A tehetség azonosításának alapelvei

a motivációs sajátosságok megragadása irányított interjú kérdéssel.
2. Megismerési képességek feltérképezése:
figyelemvizsgálat,
emlékezetvizsgálat /verbális és vizuális/,
gondolkodásvizsgálat /analógiás és logikai/.
3. Kreativitás-vizsgálat.
4. Énkép, önértékelés feltárása:
bemutatkozó játékok,
énkép - máskép/p/,
jövőkép.

Pszichológiai vizsgálati módszerek a beválogatáshoz

és sokféle módszert kell alkalmaznunk.
Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszerében is csak eszköz a fejlesztési folyamatban, jól ábrázolja ezt Tannenbaum (1983, 1986) ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése.

Összegzés: az azonosítás funkciója

technikára.

BÁTORÍTÁS

Elmélkedésre,
Kérdésfeltevésre,
Kockázatvállalásra

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Együttműködésben és tiszteletadásban
Önelfogadásban,
érdekérvényesítésben
Vezetői szerep felvállalásában

Kognitív

Affektív

Szociális

az óvodában”.

-tehetségfejlesztés megalapozása,
érzelmi alapok lerakása,
lehetőségek megkínálása –

olvasni, számolni,
próbálgassa a gyerek képességeit /megerősítés / -

„általános intellektuális fejlesztés megalapozása”.

Felső tagozat:

- általános intellektuális képességek erősítése,
általános képességeken elindulni a speciális
képességek felé,
- lehetőségek megteremtése (5-6. oszt),
- programok indítása (6-7. oszt), 

„kóstoljon bele a gyerek”.

Középiskola:

az igazi tehetséggondozás időszaka

„tehetségfejlesztés”

olyan motivációs hátteret ahol a tanulás, a tudás érék

forrása maga a pedagógus.
Milyen a jó pedagógus?

- melegszívű
- megértő
- barátságos
- megbízható
- rendszeres
- jó képzelőerejű
- lelkes

humor 72%
Ambiciózus 64%
Alkalmazkodni tud a gyermek igényeihez 54%
Empatikus 48%
Önkritikus 44%

és továbbképzés igénye
tanítás módszereinek ismerete, differenciált alkalmazása
jó beszéd és kommunikatív képesség

megértés és nyitottság
felelősségérzet
aktivizáló, kezdeményező képesség
partneri kapcsolat

-problémaérzékenység
-intuíciós képesség
-ötletgazdagság

Tehetség

hogy meglepő. Hogy utólag úgy evidens, akár egy kör, de előre mégis tökéletesen megjósolhatatlan.”
/Pilinszky/

amely jelentésben mindkét szóhoz kapcsolódik!
PL: ágyú tűz ég
gyümölcs csók
tükör eső
torony ceruza